Már nem vagyok iskolás mégis minden évben bennem van augusztus második hetétől az a szorongó érzés, amit az izkolakezdés körüli felhajtás vált ki. Az emberek képesek a nyár legszebb hátralevő napjait kihasználatlanul hagyva, olyan dolgokra fecsérelni az időt, ami abszolut ráérne még, megfertőzve ezzel a legszebb emlékeket és siettetve az ősz beköszöntét. Ami persze nem rossz csak általában rosszul közelítik meg.
A nyár felelősség nélküli kötetlen szabadságával helyezik szembe a kötelességtudást, a szigorú napirendet, ahelyett, hogy a közelgő ősz legszebb tényeivel insprálnának az előttünk álló feladtra, hogy ezáltal ne kényszerből vonakodva, hanem jó kedvvel köszönjünk el a nyártól megőrizve annak, minden ízét és színét. Mert így vidáman és ugyanolyan várakozással telve néznénk az őszi levélrugdosás, hétvégi túrázás, levélgyűjtögetés és természetesen a mézédes szüret és fergeteges szüreti bál elé, mint a vakáció kezdetére.
Mert a nyárnál már csak az ősz színesebb, kihegyezett szinesceruzákkal kezdődik, melyeket a természet megirígyelve múl felül leírhatatlan színpompával földön, tőkén,lombon.
Mert a nyárnál már csak az ősz hangosabb, szüretelők dalától, gépek szorgos ritmuszörgésétől és a munka végét jelző vidám szüreti báltól.
Az ősz nem elválaszt, hanem elcsábít a nyártól és ajándékoz meg a hónapokon át érlelődő gyümölcseivel, melyeket mindenki megkóstolhat.
Válogasson a széles kínálatból a wineroads.eu/esemenynaptar.php eseménynaptárában!