Közeleg Február 14-e és sokak ha tehetnék még a dátutomot is kitörölnék a naptárból. Mert úgy gondolják, hogy megint itt egy mondvacsinált, az amerikai filmek révén ismertté vált , és a rendszerváltás után az első nyugati termékáradattal beimportált ünnep, mellyel minden jó érzékű üzletember úgy húzza le a szerelmest, ahogy csak tudja.
Éppen ezért, sokakban a Valentin-nap nem szeretetet, hanem ellenszenvet vált ki és csak azért sem „ünneplik”. Pedig ez a nap nem is Amerikából ered és egyáltalán nem csak a szerelmeseké.
A régiek úgy tartották ugyanis, hogy ezen a napon keresnek maguknak párt a verebek. Ezen a napon kezdődnek meg a szőlő és egyéb mezőgazdasági munkálatok a földeken. Balatongyörökön ezen a napon metszették meg a szőlő négy sarkát, hogy megóvják az ültetvényt az ártó madaraktól. És ezen a napon azért imádkoztak, hogy hideg száraz idő legyen, mert akkor jó és bőséges termés várható. Bár ezek a hagyományok inkább Szent Vincét illetnék meg, de tény, hogy Szlovéniában úgy tartják, hogy Szent Valentin feloldja a gyökereken lévő zárat és a palánták, növények hajtásnak erednek.
Ki az a Bálint?
Azt nem lehet tudni, hogy pontosan melyik Szent Valentin, a Vatikán ugyanis ma 17 ilyen nevű szentet tart nyilván. Február 14-hez kötődő ugyan csak három van, de tovább nem lehet szűkíteni a kört. Mindegyik szent legendája romantikus, szeretetteljes alakot mutat be, aki hitével látást adott a vak szerelmének és kivégzése előtt úgy búcsúzott tőle: „a Te Valentinod”. Aki, a törvény ellenére a házasság szentségével áldotta meg a jegyeseket. Illetve, aki a börtönből üzeneteket küldött: „Ne felejtsétek Valentint! És szeretlek Titeket!”
Ami biztos, hogy Február 14. Szent Valentin halálának az évfordulója és ünnepét 496-ban Celacius pápa rendelte el Olaszországban. A jegyesek, szerelmesek és epilepsziások védőszentjének ünnepe leghamarabb Angliában, Franciaországban terjedt el és csak ezt követően a tengerentúlon Amerikában, Mexikóban és Japánban.
És mit keres a Pécsi borvidéken?
Hazánkban Szent Bálint a betelepülő németek révén, már az 1700-as években ismert volt. A tiszteletben tartott szentnek egyedül a Pécsi Borvidéken található Bólyban emeltek Kápolnát Magyarországon. Tény, hogy alakja és a hozzá kapcsolódó ünnep az 1990-es évektől él újra a köztudatban, ám a számtalan népi párszerző és pármegtartó babonák nem máról-holnapra születtek.
Nálunk elsősorban csak a szerelmesek napjának tekintik, de Európa szerte a szeretet napja is.
Az Egyesült Királyság Norfolk tartományában, úgy tartják, hogy Szent Valentin az ajtón kopogtat és édességet hoz a gyerekeknek. De lehet, hogy az angol különcség összekeveri Szent Miklós alakjával, kárpótolva ezzel a gyerekeket a náluk nem létező Mikulás nappal. Portugáliában „Dia dos Nomorados”, vagyis a Barátok és Barátnők napjaként tartják számon, ahogy Finnországban „Ystävänpäivä” és Észtországban is.
A bor nem Bálint kiváltsága
A lényeg a lényeg, nem kell „ma nagyon szeretlek-napot” tartani csak azért, mert Február 14-e van, hiszen az ilyenkor szokásos virág, bon-bon ajándékozáshoz nem kell külön alkalom, mint ahogy ahhoz sem, hogy kibontsunk egy üveg bort, vagy pezsgőt. Vagy ha mégis, akkor legyen ez az alkalom a mindennapok öröméé és tartsuk akkor és ahányszor csak akarjuk!
És ha nem lenne kivel ünnepelni íme, néhány követendő praktika és jótanács:
- egy babérlevéllel a párnánk alatt Valentin-napra virradóra megálmodhatjuk ki lesz a jövendőbelink.
- Valentin napon az az ellenkező nemű személy lesz a jövendőbelink, akit előszőr meglátunk.
- A kiszemelt személy tuti a mienk, ha az almánk 9. magját észrevétlenül a zsebébe csúsztatjuk.
- A szerelmünk pedig örökké fog tartani, ha egymás hajszálait kalácsba sütjük és közösen esszük meg.
